Office

Szandi mostanában elég feszülten viselkedik a közelemben, próbál fogást találni rajtam, és beszólni. Múltkor azt jegyezte meg lesajnálóan, hogy velem ellentétben, ő nem süllyedne odáig, hogy biciklivel járjon dolgozni. Mikor épp teli szájjal ezt magyarázta, akkor csak a jól neveltségem miatt nem válaszoltam azt, hogy amúgy ki a faszt érdekel, hogy te mit gondolsz? 

Nálunk az irodában a nők között verseny dúl, ki tud egy héten több új ruhát venni magának, kinek van a legfeltűnőbb kiegészítője és, hogy ki tud magasabb cipőbe járni. Szandi ezekben elég jól teljesít, mellette gyakorló anorexiás is. Alig eszik, és állandóan számolja a kalóriákat, ebédidőben pedig elterelésként a két abonettje között arról beszél, hogy családi vacsorákon mennyit eszik, és mindig kétszer szed. Próbálja elhitetni mindenkivel azt, amit a modellek, hogy ő alapvetően így néz ki, sosem koplalt, nem is tudja mi az a diéta, de ha megkínálod egy kis édességgel, akkor nem kér, mert éppen nem éhes. Meglepő mi? 

Őszintén szólva nem is csodálom, hogy ideges, mert éhesen én is kurvára ideges tudok lenni. Az is zavarja biztos, hogy mivel én proli módon bringával járok dolgozni, ezért jóval többet ehetek, mint ő. Bár ha annyi kalóriát vinnék be a szervezetembe én sem bírnék semmit se megtekerni.